3 különleges névnapi köszöntő Villőnek
Kattints bármelyikre — előnézet és megosztás
🎉 Ünnepi köszöntő
Generálás...
Klasszikus köszöntőlap Villőnek
⭐ Híresség kártya
Generálás...
Villő — a Kodály alkotta név
🎵 Kodály-kártya
Generálás...
🎵 Kodály-kártya — különleges zene téma
Kattints egy kártyára, majd oszd meg.
Mobilon: közvetlen csatolás · Asztali: letöltés + FB megnyitás
Mobilon: közvetlen csatolás · Asztali: letöltés + FB megnyitás
Hirdetés
A Villő név eredete és jelentése
Magyar alkotású, 20. századi
Villő
Magyar – palóc hagyomány
Névnapjai:
Június 12.
Jelentése: Magyar alkotású név — Kodály Zoltán 1925-ös gyermekkórusának címéből. A villő szó a palóc tavaszköszöntő szokásból, a fűzfaág neve.
A Villő az egyetlen ismert magyar keresztnév, amelyet zenész alkotott: Kodály Zoltán 1925-ben szerzett gyermekkórusának (Villő) címéből vált névvé. A villő szó a villőzés régi palóc és észak-magyarországi tavaszhívó szokásra utal: lányok fűzfaágakkal (villőkkel) járták a falut, télűző-tavaszhívó énekeket énekelve.
A szó valószínűleg a latin villus (lomb, szőr) szóból ered, és összefügg a szlovák víla (tündér) szóval is. Az 1990-es évek névreneszánszában lett újra divatos — viselői általában tudatosan választják, a hagyomány és a büszkén magyar hangzás iránti szeretetből. Névnapja június 12.
Leghíresebb Villő nevű személyek
Kodálytól a palóc hagyományig — Villő és gyökerei
1
Kodály Zoltán1882–1967
A nagy magyar zenepedagógus és zeneszerző, akinek nevéhez a Villő mint keresztnév kötődik. Az 1925-ös Villő gyermekkórus hozta be a szót a köztudatba — és adott nevet egy egész névhagyománynak. A Kodály-módszer ma a világ egyik legelismertebb zenepedagógiai rendszere.
2
A villőzés hagyományaPalóc néphagyomány
A villőzés (vagy villőjárás) a palóc és észak-magyarországi falvak tavaszhívó szokása volt: fűzfaággal (villővel) járták a lányok a házakat, énekelve és megáldva a gazdákat. A szokás neve megőrizte a villő szót — és a szó lett a névé.
3
Villő — a legmagyarabb nevek egyike
A névkutatók a Villőt a Tündével, a Hajnalkával és a Csillával együtt a legtisztábban magyar hangulatú lánynevek közé sorolják. Viselői általában büszkék a névük egyediségére és magyar eredetére.
Villő az irodalomban és kultúrában
Történetek, szólások és kulturális hivatkozások
Kodály Zoltán: Villő — az a dal, amely nevet adott
Kodály Zoltán 1925-ben szerzett Villő című gyermekkórusát palóc népi szövegre írta — a villőzés tavaszhívó éneke ihlette. A mű a Kodály-féle zenepedagógiai mozgalom egyik jelképe lett; a gyermekek éneken át ismerkedtek meg az ősi magyar tavaszi szokással. A Villő szó ebből a kórusból lépett ki a névtárba.
Forrás: Kodály Zoltán: Villő (1925) · palóc népi hagyomány
A villőzés — fűzfaággal a tavaszért
A villőzés (villőjárás) a palóc és észak-magyarországi falvak egyik legszebb tavaszhívó szokása volt. Virágvasárnap táján lányok fűzfaágakkal — villőkkel — járták a házakat, télűző-tavaszhívó énekeket énekelve, megáldva a gazdákat és állataikat. A „villő" szó valószínűleg a latin villus (lomb) és a szláv víla (tündér) szóval is rokon.
Forrás: palóc néphagyomány · Kodály Zoltán gyűjtései
Vicces és különleges tények Villőről
Zenész alkotta: ez az egyetlen ismert magyar keresztnév, amelyet zenész hozott létre — Kodály Zoltán kórusdarabja adta a nevet.
Beceneve: Villi, Villőke — mindkettő kedves és könnyen ejthető.
Büszkén magyar: a névkutatók a Villőt a Tündével és a Hajnalkával együtt a legtisztábban magyar hangulatú lánynevek közé sorolják.
Beceneve: Villi, Villőke — mindkettő kedves és könnyen ejthető.
Büszkén magyar: a névkutatók a Villőt a Tündével és a Hajnalkával együtt a legtisztábban magyar hangulatú lánynevek közé sorolják.
Forrás: magyar névtörténet · Kodály Zoltán