A Holló Színház (Galla Miklós, Pethő Zsolt és társaik) legendás abszurd sorozatában a Besenyő-család egyik legviccesebb tagja Besenyő Istvánné Margit — akit férfi színész játszik! A karakter jellegzetessége az elnyújtott, panaszkodó hangnem és az állandó félreértések. A "Maaargit!" kiáltás (Besenyő István szájából) az egyik legikonikusabb pillanata a magyar kabarétörténelemnek. Az egész ország ismeri — bárki hallhatja, és azonnal tudja: ez az a Margit.
Forrás: Holló Színház · Besenyő-szkeccsek · 1990-es évektől máig · Galla Miklós, majd Pethő Zsolt alakítja Margitot
A Színek és évek Kaffka Margit főműve — egy vidéki dzsentri nő életének végigkövetése a 19. sz. végétől a 20. sz. elejéig. Pórtelky Magda sorsa az elveszett illúziók, a megalkuvások és az elmúlás regénye. A mű a magyar nőirodalom egyik legtöbbet elemzett alkotása, és ma is kötelező olvasmány a középiskolákban.
Kiadó: Nyugat, 1912 · Magyar irodalmi kánon · Kötelező olvasmány
Margit legendáját Ráskai Lea másolta le 1510-ben a Nyulak szigetén — ez az egyik legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szöveg. A legenda szerint Margit apja, IV. Béla fogadalmára maga is fogadalmat tett: ha a tatárok nem térnek vissza, kolostorban él. Egész életét vezeklésben, imában és a betegek gondozásában töltötte, soha nem fogadta el a fejedelmi életmódot — holott több király is feleségül kérte.
Forrás: Margit-legenda (Ráskai Lea, 1510) · Magyar Tudományos Akadémia kéziratgyűjtemény
A margitvirág (Leucanthemum vulgare) latin neve Margarita — ugyanaz mint a Margit névé. Ez nem véletlen: a virág és a gyöngy fehérségét és tisztaságát már az ókorban összekötötték. A „szeret, nem szeret" szirmolgatás hagyománya szerte Európában a margitvirághoz kötődik — és bár a szokás évszázados, a virág a Margit névnek romantikus, nyári asszociációt kölcsönöz.
Forrás: Magyar Botanikai Lexikon · Európai néphagyomány · Leucanthemum vulgare (margaréta/margitvirág)
Budapest tele van Margittal: Margit-sziget, Margit-híd, Margit-körút, Margit kórház — Budapesten több közterület viseli a Margit nevet, mint bármelyik más keresztnevet. Ez mind Árpád-házi Szent Margit emlékét őrzi.
Skóciai Margit — magyar hercegnőből királyné: Valószínűleg az egyetlen eset amikor egy magyar hercegnőből skót királyné lett, majd szentté avatták. Margit Magyarországon született, és Skóciában hunyt el — neve ma is él a skót egyház hagyományában.
Margitvirág szirmolgatás: Ha valaki az első szirmot "szeret"-re kezdi, előbb-utóbb kijön a kívánt eredmény — ez köztudott trükk, amit a margitvirágok mintha tudnának is. Az összes páratlan szirmú virág "szeret"-tel végez!
Forrás: Budapest földrajzi névadás · Magyar Hagiográfia · Népi botanikai szokások