Magyarország egyik legismertebb középkori legendája: László király a cserhalmoi csatában észreveszi, hogy egy kun harcos elrabol egy magyar leányt. Üldözőbe veszi, és a leány segítségével legyőzi a rablót. A legenda a keresztény lovagkirály szimbóluma lett — több száz középkori templomban festették meg freskókon Erdélytől a Felvidékig.
Forrás: Képes Krónika (1358) · Anjou Legendárium · Középkori templomfreskók — Velemér, Ócsa, Rimaszombat
A László név és a szentkirály alakja számtalan magyar népi balladában és műköltészetben él. Arany János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór egyaránt megidézték László alakját műveikben. Az opera világában Erkel Ferenc Hunyadi László (1844) az első nagy sikerű magyar opera — máig a Magyar Állami Operaház műsorán.
Forrás: Erkel Ferenc: Hunyadi László (1844) · Arany János balladái · Magyar Állami Operaház
Moholy-Nagy László posztumusz megjelent főműve, amely a modernista design és fotóelmélet alapköve lett. A Bauhaus-iskola szellemében a mozgás, a fény és a tér vizuális érzékelését vizsgálja. Ma is tankönyv a világ legjobb design- és művészeti iskoláiban — a László nevet a globális design-világ csarnokába emelte.
Kiadó: Paul Theobald, Chicago (1947) · Posztumusz megjelent · Ma: MIT Press kiadásban kapható
Az abszolút rekorder: A László Magyarország #1 leggyakoribb férfineve — közel 430 000 viselővel. Ez azt jelenti, hogy az ország férfi lakosságának kb. 8-9%-a László! Statisztikailag minden 11. magyar férfi László.
A Laci-jelenség: A Laci becenév annyira elterjedt, hogy önálló névként funkcionál. Munkahelyen, iskolában, focipályán — ha valaki azt kiáltja "Laci!", szinte biztos hogy valaki felfigyel.
A biro titka: Bíró László golyóstollát az angolok "biro"-nak hívják — ez az egyik legismertebb magyar szó az angol nyelvben, csak kevesen tudják hogy magyar névből ered.
Forrás: KSH névstatisztikák · Bíró-szabadalom (1938) · Magyar Etimológiai Szótár