Judit könyve szerint az asszír hadvezér, Holofernész Izrael ellen vonult, és már-már elfoglalta Betúlia városát. Ekkor Judit, a gyönyörű és istenfélő özvegy az ellenség táborába ment, ahol Holofernész a kegyeibe fogadta. Egy lakomán leitatta a hadvezért, majd a saját kardjával lefejezte, és fejével visszatért a városba — mire az asszír sereg pánikba esve elmenekült. A történet a hit és a bátorság diadalának jelképévé vált.
Forrás: Ószövetség / Judit könyve (deuterokanonikus) · Holofernész lefejezése
A „Judit és Holofernész” jelenet a reneszánsz óta a nyugati festészet egyik legtöbbet feldolgozott témája. Caravaggio drámai realizmussal, a 17. századi festőnő, Artemisia Gentileschi a női erő nézőpontjából festette meg; Gustav Klimt 1901-es aranyló Judith I című képén pedig a hősnő a „végzet asszonya” (femme fatale) ikonjává vált. Egyetlen bibliai nő alakja köré így a művészettörténet egyik leggazdagabb képi hagyománya épült.
Forrás: művészettörténet · Caravaggio, Artemisia Gentileschi, Gustav Klimt
A Judit név a magyar opera egyik legfontosabb művében is főszerepet kap: Bartók Béla egyetlen operájában, A kékszakállú herceg várában (Balázs Béla szövegével) Judit a herceg új felesége, aki sorra kinyittatja a vár hét zárt ajtaját. Judit kíváncsisága és szerelme a 20. századi magyar zene egyik legmélyebb lélektani drámáját bontja ki.
Forrás: Bartók Béla – Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (1918)
A Biblia „férfigyilkosa”: Judit az Ószövetség egyik leghíresebb erős nőalakja — Klimt épp ezt a végzetes, érzéki erőt emelte ki aranyló képén.
Sakkmatt a férfiaknak: Polgár Judit bebizonyította, hogy a sakktáblán nincs „férfi” és „női” tudás — a férfi világbajnokokat is sorra legyőzte.
Becenév: a Juditnak kedves, közkeletű beceneve a Jutka.
Forrás: bibliai hagyomány · sakktörténet · magyar névtörténet