3 különleges névnapi köszöntő Józsefnek
Kattints bármelyikre — előnézet és megosztás
🎉 Ünnepi köszöntő
Generálás...
Klasszikus köszöntőlap József névnapjára
⭐ Híresség kártya
Generálás...
Katona József és más híres Józsefek
🌸 Virágos köszöntő
Generálás...
Tavaszi virágos kártya Szent József napjára
Kattints egy kártyára, majd oszd meg.
Mobilon: közvetlen csatolás · Asztali: letöltés + FB megnyitás
Mobilon: közvetlen csatolás · Asztali: letöltés + FB megnyitás
Hirdetés
A József név eredete és jelentése
Héber – bibliai
József
Héber – bibliai
Névnapjai:
Március 19. — Szent József
Jelentése: Héber Jószéph: „Isten gyarapítson, Isten hozzátegyen”. A bibliai József és Szűz Mária jegyese, Szent József nyomán terjedt el az egész keresztény világban.
A József a héber Jószéph névből ered, jelentése „Isten gyarapítson, Isten hozzátegyen”. Az Ószövetség egyik leghíresebb alakja viselte: József és testvérei története — az álomfejtő, akit testvérei eladtak, majd Egyiptom alkirálya lett — a világirodalom egyik legtöbbet feldolgozott elbeszélése.
A március 19-i névnap azonban nem az ószövetségi Józsefet, hanem Szent Józsefet, Szűz Mária jegyesét és Jézus nevelőapját ünnepli. Szent József ácsmester volt — ezért lett az ácsok, asztalosok, munkások és a családok védőszentje (külön ünnepe a Munkás Szent József, május 1.). A névnap a tavasz beköszöntének egyik legjelesebb napja a magyar néphagyományban.
Leghíresebb József nevű személyek
Drámaírótól a feltalálóig — híres Józsefek
1
Katona József1791–1830
Drámaíró, a Bánk bán szerzője — a legjátszottabb és legnagyobb hatású magyar dráma, amelyet máig minden középiskolás olvas. Kecskeméten, szülővárosában ma a legrangosabb magyar színházi fesztivál viseli a nevét.
2
Eötvös József báró1813–1871
Regényíró, politikus és vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az A falu jegyzője a reformkor egyik legjobb regénye; az 1868-as népiskolai törvénnyel ő alapozta meg a magyar általános, ingyenes oktatást.
3
József nádor1776–1847
Habsburg főherceg, Magyarország nádora 51 éven át. A Palatinus-sziget (ma Margit-sziget) parkosítója és Pest fejlesztésének mecénása. Annyira magyarrá vált, hogy a reformkor vezetői is tisztelték.
4
Bíró László József1899–1985
A golyóstoll feltalálója (szabadalom: 1938). Találmánya az egész világon elterjedt: az angol nyelv ma is biro néven őrzi a nevét. A magyar feltalálói zsenialitás egyik jelképe.
5
Mindszenty József1892–1975
Esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. A kommunista diktatúra koncepciós perben elítélte; 1956-tól tizenöt éven át a budapesti amerikai követségen kapott menedéket. A 20. századi magyar egyháztörténet meghatározó, vitatott alakja.
József-napi népi hagyományok
A tavasz egyik legjelesebb napja — időjárás, méhek, fecskék
Sándor, József, Benedek — zsákban hozzák a meleget
A magyar néphagyomány leghíresebb tavaszi időjárás-mondókája három egymást követő naphoz fűződik: Sándor (márc. 18.), József (márc. 19.) és Benedek (márc. 21.) „zsákban hozzák a meleget”. A három közül a József-nap a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. A népi regula szerint: „Ha József napján kiderült, hőség hozzánk beül.” Ha ezen a napon szivárvány tűnt fel az égen, a benne lévő sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígért.
Forrás: magyar néphagyomány · időjárás- és termésjósló nap
„Szent József kiosztotta a sípot” — a madarak megszólalása
A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, „mert Szent József kiosztotta nekik a sípot”. Sok helyütt József napján érkeznek meg a fecskék is — a néphit szerint az első fecske látványa szerencsét hoz. Ekkor hajtották ki először a jószágot a legelőre (véglegesen majd csak Szent György napján, április 24-én), és egyes falvakban e napon kezdődött a tavaszi szántás, a bő termés reményében.
Forrás: magyar néphagyomány · a tavaszi mezei munkák kezdőnapja
A méhek kieresztése — a méhészek napja
A tavaszi szentek napjaiban a méhészek ilyenkor engedték ki először a méheket a kasból, jámbor fohász kíséretében: „Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevében induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.” A néphit szerint ha a méhek sűrűn kitelepedtek a kaptár szájára, bő méztermés volt várható. Szent József a kétkezi munka védőszentje, így a tavaszi gazdálkodás egyik jelképes nyitónapja is.
Forrás: magyar néphagyomány · méhészeti szokások
Szent József a festészetben
Public domain mestermű — Wikimedia Commons
Guido Reni: Szent József a gyermek Jézussal
~1640 · Museum of Fine Arts, Houston
~1640 · Museum of Fine Arts, Houston
Forrás: Wikimedia Commons — public domain alkotás
József az irodalomban és kultúrában
Történetek, szólások és kulturális hivatkozások
József és testvérei — az Ószövetség és Thomas Mann
Az ószövetségi József történetét — az álomfejtőét, akit testvérei féltékenységből eladtak, ám Egyiptom alkirályaként végül megmentette a családját — Thomas Mann dolgozta fel monumentális regénytetralógiájában (József és testvérei, 1933–1943). A négykötetes mű a 20. századi világirodalom egyik csúcsteljesítménye, amely a bibliai mítoszt mély lélektani és kultúrtörténeti regénnyé formálta.
Forrás: Ószövetség, Teremtés könyve 37–50 · Thomas Mann: József és testvérei
Szent József — az ácsmester, a munkások védőszentje
Szent József, Szűz Mária jegyese és Jézus nevelőapja a Biblia szerint ácsmester (görögül tektón) volt. Ezért lett az ácsok, asztalosok, mérnökök és általában a kétkezi munkások, valamint a családok és a haldoklók védőszentje. Két ünnepe is van: a fő névnap március 19. és a Munkás Szent József (május 1.), amelyet XII. Piusz pápa 1955-ben vezetett be.
Forrás: katolikus hagyomány · Szent József mint a munka és a család patrónusa
Vicces és különleges tények Józsefről
A tavasz névadója: a „Sándor, József, Benedek” mondóka miatt a József-nap a köztudatban a tavasz egyik hivatalos kezdőnapja — sokan ekkortól számítják, hogy „itt a jó idő”.
A „kalapos király”: II. József császár (1741–1790) reformjai tették a nevet különösen divatossá a 18. században; mivel sosem koronáztatta meg magát magyar királlyá, a magyarok „kalapos királynak” gúnyolták.
Becézők bősége: a Józsefnek talán a legtöbb beceneve van a magyar nevek között — Jóska, Józsi, Joci, Jocó, Joó, Dodó.
A „kalapos király”: II. József császár (1741–1790) reformjai tették a nevet különösen divatossá a 18. században; mivel sosem koronáztatta meg magát magyar királlyá, a magyarok „kalapos királynak” gúnyolták.
Becézők bősége: a Józsefnek talán a legtöbb beceneve van a magyar nevek között — Jóska, Józsi, Joci, Jocó, Joó, Dodó.
Forrás: magyar névtörténet · közmondásgyűjtemény