Mikor van István névnapja?

István névnapja augusztus 20-án van — ez egyszerre Magyarország nemzeti ünnepe és az államalapítás napja.

Mit jelent az István név?

Az István a görög Stephanos névből ered, amelynek jelentése koszorú, korona.

Mi az István a Király?

Az István, a király egy 1983-as magyar rockopera, amelyet Bródy János és Szörényi Levente alkotott. Az 1. olvasópróba óta a legjátszottabb magyar zenés színházi mű.

István névnapja – Augusztus 20. + Köszöntők és képeslapok

3 különleges névnapi köszöntő Istvánnak

Köszöntsd az Istvánokat ezen a különleges napon!

🎉 Ünnepi köszöntő

Generálás...

Elegáns névnapi kártya minden Istvánnak

👑 Híresség kártya

Generálás...

I. (Szent) István király portréjával

🌸 Virágos köszöntő

Generálás...

Virágos névnapi kártya István névnapjára

Kattints egy kártyára, majd oszd meg.
Mobilon: közvetlen csatolás · Asztali: letöltés + FB megnyitás

Hirdetés

📖

Az István név eredete és jelentése

Görög – latin

István

Görög – latin

Névnapjai: Augusztus 20. — fő névnap & nemzeti ünnep · December 26.

Jelentése: Görög Stephanos: koszorú, korona — a győzelem és dicsőség szimbóluma.

Az István a görög Stephanos (Στέφανος) névből ered, amelynek jelentése koszorú vagy korona — a dicsőség és a győzelem jelképe az antik világban. A névnek különleges keresztény örökséget adott Szent István vértanú (†34 k.), az első keresztény mártír, aki a Szentlélektől megtelve kövezésig hirdette a hitet.

Magyarországon az István minden más névnél mélyebben gyökerezik a nemzeti öntudatban — I. (Szent) István királyunk (969/975–1038) vette fel elsőként ezt a nevet a Kárpát-medencében, és megkeresztelkedésekor Vajk fejedelemből István lett. Azóta a névnap augusztus 20-a, az államalapítás napja, egyszerre vallási és nemzeti ünnep.

A Pista, Pistike, Isti becézők a legismertebbek — a Pista annyira önállósodott, hogy sokan külön névnek érzik. Az István ma Magyarország 2. leggyakoribb férfineve, közel 400 000 viselőjével.

👑

I. (Szent) István király — Magyarország államalapítója

969/975 – 1038 · Az első keresztény magyar király

I. (Szent) István Magyarország első keresztény királya és államalapítója — az a személy, akinek döntései ezer évre meghatározták a Magyar Királyság sorsát. Vajk fejedelemfi keresztény hitre tért, felvette az István nevet, és 1000/1001-ben koronát kapott II. Szilveszter pápától. Ezzel Magyarország belépett a keresztény Európa közösségébe.

969/975 körül

Születés. Esztergomban születik Géza fejedelem és Sarolt fiaként. Eredeti neve Vajk. Már gyermekkorában megkeresztelik — az István nevet a keresztségben kapja.

995 k.

Házasság Gizellával. Feleségül veszi II. Henrik bajor herceg lányát, Gizellát. A bajor hercegnő fontos kapcsolatot jelent a nyugati keresztény világgal; Gizella kézimunkái (a koronázási palást hímzése) a magyar kultúrtörténet kincsei.

997

Fejedelemmé válik. Apja, Géza fejedelem halála után átveszi a hatalmat. Legyőzi a pogány trónkövetelő Koppányt Veszprém mellett — ez az ütközet döntötte el, hogy Magyarország a keresztény út felé fordul.

1000/1001

Koronázás. II. Szilveszter pápa apostoli kettős keresztet és koronát küld. István felveszi a rex Hungariae (Magyarország királya) címet. A koronázás pontos dátuma vitatott — karácsony napján (1000) vagy január 1-jén (1001) volt-e, ez a magyar historikusok máig élő vitája.

1001–1030

Egyházszervezés és törvényhozás. 10 püspökséget alapít (Esztergom, Kalocsa, Pécs, Győr stb.), megalapítja a pannonhalmi bencés apátságot, kiadja az Intelmeket fiának, Imre hercegnek. Törvénykönyvei a magyar írott jog alapkövei. Külföldi hittérítőket hív az országba, és kőtemplomok százait építteti.

1031

Imre herceg halála. Egyetlen fiának halála mély gyászt és trónöröklési válságot okoz. István utódjelöltje, Vazul megvakíttatása máig vitatott, hogy valóban az öreg király parancsa volt-e.

1038. augusztus 15.

Halál, Mária oltalmába ajánlás. István halálos ágyán felajánlja a Magyar Királyságot Szűz Máriának — ezért Magyarország neve latinul Regnum Marianum (Mária országa). A hagyomány szerint augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg Esztergomban.

1083. augusztus 20.

Szentté avatás. I. László király kérésére VII. Gergely pápa szentté avatja. Augusztus 20-a azóta a névnap és az ünnepnap. Ereklyéinek leghíresebb darabja a Szent Jobb — István mumifikálódott jobb kézfeje, amelyet ma a Bazilikában őriznek.

📜 Az Intelmek — István fiának, Imre hercegnek írt tanácsai az egyik legkorábbi magyarnyelvű szövegemlékünk. Leghíresebb mondata: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és törékeny" — ezt ma az idegengyűlölet elleni érvként és a sokszínűség melletti hitvallásként egyaránt idézik.

⭐

Más híres Istvánok

Az államalapítón túl

Széchenyi István gróf1791–1860

„A legnagyobb Magyar" — Kossuth Lajos adta neki ezt a jelzőt, és az utókor is elfogadta. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát (1825), megépíttette a Lánchidat, szabályoztatta a Dunát és a Tiszát, bevezette a gőzhajózást. Döblingben önkezével vetett véget életének — tragédiája a reformkor végének szimbóluma.

Bibó István1911–1979

A magyar demokratikus gondolkodás egyik legjelentősebb alakja. Politológus, jogtudós, az 1956-os forradalom utolsó miniszteri rangban cselekvő résztvevője. Amikor a szovjet csapatok bevonultak, egyedül maradt a Parlamentben, és memorandumot írt a szabad világ számára. Életműve ma is kiindulópontja a magyar demokratikus hagyománynak.

Örkény István1912–1979

A groteszk irodalom magyar mestere, a Tóték és az Egyperces novellák szerzője. Az egypercesek irodalmi műfajt teremtett — rövid, csattanós, mély szövegek, amelyeket azóta az egész világ fordít. Neve ma a Magyar Dráma- és Vígjátékfesztiválon él tovább (Örkény István Színház).

🎸

István, a király — a legnagyobb magyar rockopera

Bródy János & Szörényi Levente · 1983 · Máig játsszák

Az István, a király 1983. augusztus 18-án mutatkozott be a Kisstadionban — és azonnal történelmet írt. Bródy János szövegei és Szörényi Levente zenéje olyan rockoperát teremtett, amely az ország egyik legnagyobb kulturális élményévé vált. Az előadások több tízezer embert mozgattak meg, és az egész ország énekelte a dalokat.

„Nem élhetek muzsikaszó nélkül,
Nem élhetek barátom nélkül,
Nem élhetek Magyarország nélkül,
Nem élhetek, nem élhetek nélküled!" — Részlet az István, a király dalaiból (Bródy János szövege)

🎭

A rockopera világa

Történelmi rockopera · 1983 · Szörényi & Bródy

A rockopera az 1000 körüli éveket dolgozza fel: István és Koppány küzdelmét a Magyarország lelkéért — a keresztény jövő és a pogány hagyomány közötti drámai összecsapást. A mű főhősei: István (a hit, a jövő embere), Koppány (az erő, a pogány hagyomány), Gizella (a szerelem), és Sarolt (az anya, aki mindkét világhoz kötődik). A drámai összecsapás ma is aktuálisan szól — az identitás, a hit és az áldozatvállalás örök kérdéseiről.

Bemutató: 1983. augusztus 18. · Kisstadion, Budapest · Rendező: Vámos László

🏆

A hatás és az örökség

Magyar kultúrtörténet · 1983–napjainkig

Az István, a király az azóta is legjátszottabb magyar zenés színházi mű. Premierjétől kezdve szinte minden évben van valahol előadás Magyarországon. 2001-ben jubileumi, 2011-ben nagyszabású, 2023-ban 40. évfordulós produkció is készült. Az eredeti felvétel kazettán, CD-n és streamen is milliókat ért el. Bródy János és Szörényi Levente nevét végleg összekapcsolta ezzel a művel — és István királyéval.

Forrás: Madách Színház archívum · Magyar Állami Operaház · RTL Klub 2011-es jubileumi közvetítés

🎵 Legendás dalok: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" · „Isten kardja" · „Koppány dala" · „Gizella dala" · „Virágének" · „István imája" — ezek a dalok a magyar popkultúra részévé váltak és generációkon átívelő közös élményt jelentenek.

🎨

István a képzőművészetben és történelemben

Public domain alkotások — Wikimedia Commons

I. (Szent) István
Magyarország első királya · Public domain

Széchenyi István
„a legnagyobb Magyar" · Public domain

Koronázási palást
Gizella királyné hímzése · 1031 körül

Forrás: Wikimedia Commons — public domain alkotások

Mikor van István névnapja? – Augusztus 20. Nemzeti ünnep | Névnap.hu

István