Mikor van Anna névnapja? – Július 26. | Névnap.hu

Az Anna a héber Hanna (חַנָּה) névből ered, amelynek jelentése kegyelem, isteni kegy. Az Ószövetségben Anna volt Sámuel próféta anyja — ő, aki sokáig meddő volt, majd csodás módon gyermeket szült. Az Újszövetségben Anna prófétanő üdvözölte a csecsemő Jézust a templomban. A katolikus hagyományban Szent Anna Szűz Mária édesanyja, ezért névnapja július 26-án van.

Az Anna a világ legelterjedtebb nevei közé tartozik — szinte minden európai kultúrában megtalálható valamilyen változatban: Anne (francia, angol), Ana (spanyol, portugál), Anya/Annyuska (orosz), Hanna/Hannah (skandináv, angol), Annelise (német). A név Ázsiában is ismert — a japán Ana is rokon alaknak tekinthető.

Magyarországon az Annus, Anni és Annika becézők a legelevenebb változatok. Az Anna különlegessége, hogy palindróm — visszafelé olvasva is Anna.

A balatonfüredi Anna-bál a magyar társasági élet egyik legpatinásabb hagyománya — minden évben július 26-án, Anna-napon rendezik meg Balatonfüreden. A 2025-ös bál a 200. évfordulót ünnepelte.

Eredete: A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte Szentgyörgyi Horváth Fülöp János a leánya, Anna-Krisztina tiszteletére. (Történészi források szerint az első írásos beszámoló valójában 1836-ból maradt fenn.) Romantikus legenda szerint Anna-Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg Kiss Ernő huszártiszttel, akit később, 1849-ben az aradi vértanúk között végeztek ki.

A reformkor jeles vendégei: Az Anna-bál hamar nagy presztízzsé vált — naplóikban Wesselényi Miklós és Széchenyi István is megemlékezett róla, és Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, sőt Kossuth Lajos is megfordult Balatonfüreden ebben az időszakban.

Az újjáéledés: Az első világháború után évtizedekig szünetelt; 1954-ben Zákonyi Ferenc idegenforgalmi szakember kezdeményezésére indult újra. Bálkirálynőt 1862 óta választanak — az „Anna-bál szépét" ma Herendi porcelán koronázza meg.

Ma is élő hagyomány: A gálaesten a Magyar Állami Operaház művészei nyitják meg az estét, és a Herendi Porcelánmanufaktúra Kiss Ernő-szobrot ad át a város életében kiemelkedő személyiségnek.

Tovább: Anna-bál — Wikipédia

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső 1926-ban megjelent regénye — a 20. századi magyar prózairodalom egyik legnagyobb hatású alkotása. A Nyugat folyóirat közölte folytatásokban 1926. július 1-jétől november 16-ig.

Cselekménye: A regény 1919 és 1922 között játszódik — a Tanácsköztársaság bukása és a román megszállás utáni Budapesten. Édes Anna, a fiatal, szelíd, „tökéletes" cseléd a polgári Vizy-családhoz kerül szolgálni. A regény végén Anna minden látható ok nélkül megöli gazdáit, Vizyéket. A „miért" kérdésére Kosztolányi nem ad egyértelmű választ — a tett mégis a kor egyik legmegrázóbb irodalmi vádirata a polgári kizsákmányolásról.

Az ötlet: Egyes források szerint a regény témáját Kosztolányi felesége vetette fel — milyen jó lenne egy tökéletes cseléd, és ez milyen végzetes következményekkel járhat. Más források egy korabeli újsághírre utalnak, amelyben egy cseléd megölte a gazdáit. Az íróra Freud munkássága is erős hatással volt a mű megírásakor.

Üzenete: A regény legfőbb értéke a könyörület, a szeretet és az irgalom — a humanista Moviszter doktor alakjában jelenik meg az író saját nézőpontja. A latin halotti szöveg, amelyet Kosztolányi mottóként a regény elé illesztett, a minden ember iránt érzett egyetemes részvét gondolatát alapozza meg.

Jelentősége: Az Édes Anna Kosztolányi utolsó regénye volt; a kritikai és közönségsiker visszahozta őt a 20-as évek elejének nehéz éveiből. Ma a magyar középiskolák kötelező olvasmánya, és világirodalmi rangú lélektani regényként tartják számon.

Tovább: Édes Anna (regény) — Wikipédia